Orbán megkapja vajon az oszkárt, vagy felnő a feladathoz?

Kicsit kommentálnám pár pillanatát a mai EU-s ülésnapnak mert az jó!

"Európa hiába okos, ha nincsen szíve" - mondja Orbán a cigány stratégia fontosságáról, aminek megírása szintén magyar elnökségi cél.

Orbán szerint ha nem lesz válasz a kihívásokra, akkor a keleten élő "romák" újra nomadizálnak majd, és mennek nyugatra. Ezért ez minden tagállamnak fontos ügy.

Kicsi tévedés van ebben, ugyanis a cigányok javarészt, tisztelet a kevéske kivételnek, most sem nomád életet élnek, bár ez a szó nem igazán illik a cigányság többségére.
Nomadizált = vándorló életmódot folytat. A nomadizmus vagy nomád pásztorkodás olyan társadalmi, gazdasági életforma, amelynek gyakorlói, a nomádok a háziállatokat szabadon legeltetve tenyésztik (rideg állattartás), és az egész közösség az állatokkal együtt vándorol. A nomád népek régen többnyire törzsközösségekben éltek, ezekre használhatjuk a nomád törzsek elnevezést is. Az ókorban és a középkorban volt jellemző ez az életmód, de a világ néhány pontján ma is gyakorolják. A nomád szó eredete a „legeltetni” igével összefüggő görög nomasz („pásztor”). Tehát nem az, hogy igénytelen, rabló, kulturálatlan, élősködő.

Ezt követően Orbán Viktor újra Martin Schultzhoz fordult: „Úgy beszélek önhöz, mint európai az európaihoz. Az a helyzet, hogy az önök médiatörvénye egy jottányit sem demokratikusabb, mint a magyar szabályozás. A médiatörvényt természetesen lehet, és kell is kritizálni, viszont nem lehet sértegetni egy nemzetet”. „Önök azzal fenyegettek, hogy diktatúra felé mozdul el Magyarország. Mi ez, ha nem a hazám megsértése? Én pedig soha nem fogom hagyni, hogy sértegessék a nemzetemet, mindig fel fogok lépni védelmében.”

A magyar miniszterelnök továbbá felhívta a figyelmet, hogy a strukturális reformokon nem szabad spórolni. Ami a tunéziai ügyet illeti - hangsúlyozta - Magyarország folyamatosan egyeztet a külügyi képviselőkkel, és mindig támogatni fog minden demokratikus törekvést.

Végezetül annyit mondott: „sokan azt mondják, a magyar elnökség viharosan indult, és ez hátrányos lehet az unió szempontjából. Mi készen állunk a két szálon folyó – a magyar belpolitikát és az EU-elnökséget érintő – vitára, és egyáltalán nem tekintjük a helyzetet kellemetlennek. Komoly politikai vitát fogunk folytatni. A magyar elnökségnek megvan ahhoz az ereje, hogy végigvigye a prioritásait. Elsődleges célunk továbbra is az, hogy az Európai Unió legsikeresebb féléve legyen a magyar elnökség.”

Hát merünk nagyok lenni? A kiállásért mindenképpen dicséret illeti. Remélem ezek a gondolatok nem fognak szavak szintjén megmaradni. Bár a hitem nem túl nagy.

Járóka cigányul beszélt Orbánhoz

Járóka Lívia (Fidesz), az EP egyetlen cigány képviselőjeként üdvözli, hogy a magyar elnökség "roma integrációs stratégiát" akar. Végül cigányul kíván sok szerencsét Orbánnak.

A lényeg, hogy ha mi akarjuk a cigányok integrációját akkor sikerülni fog. Megkérdezte már valaki a cigányokat, hogy ők akarnak e integrálódni? Magyarországon hosszú évtizedek óta ingyenes az oktatás, sőt a rászorulókat még támogatásban is részesítjük. Miért van az, hogy 100 cigányból jó ha 0.5 jut el felsőoktatásig? Ezúton is gratulálok Líviának.

Végezetül, interjú Szegedi Csanáddal a mai EP-vitáról

A Jobbik nem támogatja az új médiatörvényt, a párt EP-képviselői mégsem csatlakoztak a szocialista-liberális tábor bírálatához a mai európai parlamenti vitában.

Több mint egy hete balliberális hisztériakeltés zajlik, amelynek célja, hogy a magyar kormány vonja vissza a médiatörvényt, amellyel – mint köztudott – a Jobbik sem ért egyet: jómagam személyesen is felszólaltam ellene az előző, decemberi plenáris ülésen. A tiltakozó felszólalásokkal nem is lenne semmi gond, nekünk ez esetben is az álszent, kettős mércével van bajunk. Az elmúlt másfél évben számos olyan problémát vetettük föl, amely a most tiltakozó jogvédők érzékenységét akkor még nem sértette. Amikor szlovák nyelvtörvényt, a Beneš dekrétumokat, a délvidéki atrocitásokat, a házsongárdi sírrongálásokat, a székelyföldi és partiumi önrendelkezési törekvéseket, a cigány bűnözést vagy a 2006-os gyurcsányi brutalitásokat az Európai Parlament elé vittük, Daniel Cohn-Bendit és Martin Shultz a füle botját sem mozdította. A mai napon politikai hecckampánynak lehettünk szemtanúi, amelyhez a Jobbik nem kívánt asszisztálni.

A jobbikos felvetésekre érkeztek érdemi reakciók más országok képviselőitől?

A Jobbiknak vannak szövetségesei, akik pozitívan reagáltak a felvetéseinkre, a nagy pártok azonban nem reagáltak érdemben. Hasonlóan visszhangtalanok maradtak Morvai Krisztina felszólalásai a multikkal szembeni élelmiszer-önrendelkezéssel kapcsolatban, a szlovák nyelvtörvényt pedig belügynek minősítették az uniós képviselők, mondván: oldják meg maguk! Ami a magyarországi ellenzéki képviselőket illeti: az MSZP sértett, üres károgást hajt végre, illetve minden alkalmat megragad Magyarország lejáratására. Ezzel szemben a Jobbik folyamatosan konstruktív javaslatokat tesz.

A mai vitával lezárult a médiatörvény uniós bírálata, vagy lesz még az ügynek folytatása?

Ez a téma az elkövetkezendő fél évet végig fogja kísérni, és sajnos el fogja terelni a figyelmet a valóban fontos témákról, defenzív politikába szorítva a kormányt, miközben Magyarországnak kezdeményezőnek kellene lennie. A kormányzat részéről elhibázott lépés volt egy olyan törvényt az uniós elnökség előtt közvetlenül elfogadtatni, amely esetében borítékolható volt a nemzetközi botrány. Ezzel a kormány elpuskázta a magyar elnökségből adódó lehetőségeket, és csökkent az esély a nemzeti érdekek érvényesítésére.

A Jobbik hogyan veszi ki a részét az uniós elnökségből?

Továbbra is nyitottak vagyunk az egyeztetésre, amely természetesen nem jelenthet megalkuvó politikát. A számunkra fontos kérdéseket igyekszünk napirenden tartani és konzultálni, a cigány bűnözés ügyében például Járóka Líviával, a Fidesz romaügyi EP-képviselőjével fogok egyeztetni várhatóan egy-két héten belül.