Él a magyar lélek...
Szólni alig tudok, érezni nem merek
és illúziókba ringatom lelkemet.
Hinni akarom, hogy él népem lelke,
bár halálát százszor
száz költő megénekelte.
S mégis itt a kor az élet aggkorán,
mikor őszülni kezd már az idő.
Megújulást látok
és meghal mind az átok,
s feléled népem, e nagy temető.
Él a lélek, él nemzetem lelke,
bármily jóslatot zengtek szerte
száz világon át,
a költő katonák.
Mert látom lobogva én is élek
Veletek, Velünk él a magyar lélek.
Pangl Julianna
1952.március.24
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Az Ön bejegyzését előzetesen moderáljuk, elkerülendő a szándékos provokációt és egyéb rosszhiszemű írások, tartalmak megjelenését. Megértését köszönjük.
Kérem a megjegyzést kezdje a nevének megadásával, ha szeretné.