Valahogy nincs súlya annak az eskünek mit miniszterek és államtitkárok tesznek, az országért és a népért...
Kemény 2/3-al a szabadságharc még jól indulónak is tűnt, de ma már csak légvár. Nagy szavak, a tettek azonban csalódás.
Én úgy gondolom valóban sok új munkahely kell, hogy legyen miből feljebb lépjen az ország. És ez természetesen ami adottság : földjeinkből lehet, hiszen tudja mindenki hogy 30 millió embert képes etetni ez a föld kincs! A föld és a ráépülő feldolgozó ipar. De sajnos látjuk hogy a Tibi is meg a Győri is emigrált, csak nevében magyar.
Vajon ösztönzi-e a családokat gyermekvállalásra a fizetőssé váló bölcsőde? Hogy lehet jövőt tervezni ha már indok nélkül rúghat ki a munkáltató, ha megszűnik a műszakpótlék, ha csökken a túlóradíj?
Közben olvasom hogy vezető ázsiai országok fölrúgták egymás közötti kereskedelemben a dollár elszámolást, saját valutáikkal fizetnek, így nem manipulálhat dollárpapa az önös érdekből, fedezetlen nyomtatott pénzével. Ahogy nyitják kereskedelmük egymás felé a keleti országok, úgy kell nekünk is gondolkodnunk a velük való együttműködésről, hiszen van mit adnunk, és van mit kapnunk, egyenlő felekként, és nem letarolt, kizsákmányolt országként.
Lehet hallani hogy egy nagy áruházlánc pénzügyeivel valami gond volt, ami nem tetszett a külföldi vezetőknek. Ide küldtek hát egy saját embert. Az illető nézelődött, szaglászott, végiglátogatta az üzleteket. Majd összehívta az összes igazgatót, területi vezetőt, és így szólt: Uraim! A dolgozóik alig keresnek a minimálbér fölött. Maguk ennek ellenére szemtelenül gazdagok! Kivannak rúgva!
Azonkívül hogy sajnos látjuk, a közvetlen kizsákmányolóink itthoni emberek, nekem más gondolatom is van az esetről. Egy ilyen személyt kellene bevinni a parlamentbe... kormányzónak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Az Ön bejegyzését előzetesen moderáljuk, elkerülendő a szándékos provokációt és egyéb rosszhiszemű írások, tartalmak megjelenését. Megértését köszönjük.
Kérem a megjegyzést kezdje a nevének megadásával, ha szeretné.