Mintha látnám vágtató huszárok seregét mint üti vágja az ellent, mintha hallanám a kérést: menni kell! Védeni a hazát. S mennyi szív dobban, mi kérés, számukra parancs! Kétség nélkül, ha kell, a végeken ott halni meg!
Köd gomolyog a Keleti- Kárpátok hágóiban, némítva ezernyi jajszót, s takarva múltnak szennyét, egy védtelen nemzetet lerohanó muszka had emlékét. A koncnak dobott nemzet ma emlékezni gyűl össze. Gondolva kegyetlen elnyomóira, de éltetni számtalan hősét e dicsőséges időnek.
Emlékezni, de erőt meríteni is kell! Hisz a 12 pont kérése közel sincs teljesítve. Az elhallgatás és elhallgattatás a demokrácia álarca mögül még igény. Szolgáknak szánnak bennünk hazánkban, a lehetőségeitől is megfosztott szolgáknak...
Mintha hallanám a jajveszékelő nép sírását, ahogy dúlja császári had. Viszi a terményt, és írja a kegyetlen törvényt, hogy erővel úr maradjon e kivérzett népen.
És most is hallom a jajveszékelő nép sírását, ahogy dúlja "császári" bank! Most is visz mindent, és írja a kegyetlen törvényt, hogy erővel úr maradjon e kivérzett népen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése
Az Ön bejegyzését előzetesen moderáljuk, elkerülendő a szándékos provokációt és egyéb rosszhiszemű írások, tartalmak megjelenését. Megértését köszönjük.
Kérem a megjegyzést kezdje a nevének megadásával, ha szeretné.