Időközi választás Székesfehérváron

Időközi választás Székesfehérváron

Forró Zoltánt indítja a Jobbik Magyarországért Mozgalom székesfehérvári szervezete a 11. számú egyéni választókerületben az időközi, helyi önkormányzati képviselő választáson.

Május 8-án, vasárnap ismét szavaznak a Berényi út – Királysor – Budai út – Aszalvölgyi árok által határolt városrészben élők. A 11-es választókerület előző képviselője, dr. Bezzegi Pál február 13-án elhunyt, emiatt kerül sor időközi választásra.

A Jobbik – ahogyan októberben is – Forró Zoltánt jelöli a körzet képviselőjének. Zoltán építőipari szakemberként dolgozik, a körzetben élőként nap, mint nap szembesül a városrész gondjaival és tapasztalja maga is az ott élők problémáit.

A kopogtatócédulákat március 21-én kezdik postázni, ha valaki esetleg nem kapja meg, akkor március 27-ig van lehetősége jelezni a város jegyzőjénél, hogy kihagyták a névjegyzékből.

Kérjük, támogassa ajánlószelvényével és május 8-án szavazatával Forró Zoltánt, a Jobbik jelöltjét!

leadási helyek (még bővül): Székesfehérvár Palotai út 129 Szivattyú szaküzlet

Boltív Dekor Stúdió Budai út 166. hétköznap 9.00-16.00-ig

Falusi iskolának is lehet jövője?

Vitán felül áll, hogy falvaink elnéptelenedésének legnagyobb gátja a helyi iskola. A hat-tíz éves kisgyerekeknek a legfontosabb, hogy ne azzal kezdjék a napot, hogy kilométereket utaznak csak azért, hogy iskolába mehessenek, majd a tanítás végeztével ismét buszozzanak. Az iskola közösségépítő szerepéről nem is beszélve. A Jobbik oktatási programjának egyik lényeges eleme a falusi iskolák megőrzése, újra nyitása. Az alábbi cikk tanúsága szerint kevés támogatást az ország irányítói is elkülönítettek erre a célra:

Április 18-ig pályázhatnak saját fenntartású iskoláik újraindítására azok a 3000 főnél kisebb települések, ahol nincs más általános iskola és az érintett szülők írásban kérik legalább az alsó tagozat újraindítását. A támogatás maximális összege 30 millió forint pályázónként.

A központi költségvetés terhére 300 millió forintot biztosítanak a kistelepüléseken lévő iskolák 2011/2012-es tanévben történő újraindításához, az érintett települések április 18-ig jelentkezhetnek - közölte az oktatási államtitkárság pénteken. A vissza nem térítendő támogatás pályázónként legfeljebb 30 millió forint lehet, amelyet az iskolaépület felújítására, a működtetés személyi és dologi feltételeinek biztosítására, valamint az oktatáshoz szükséges taneszközök beszerzésére lehet fordítani.

A támogatásra pályázat útján azok az önkormányzatok, intézményi társulások és többcélú kistérségi társulások jogosultak, amelyek vállalják, hogy meglevő iskolaépületükben a 2011/2012-es tanévtől tagintézményként újraindítják a nappali tagozatos általános iskolai oktatást felmenő rendszerben az 1-4. évfolyamon, vagy önállóan újraszervezik a teljes 8 évfolyamot. A támogatás elnyerésének feltétele, hogy a település lélekszáma ne haladja meg a 3.000 főt, ne működjön ott másik általános iskola, és az érintett szülők írásban igényeljék, hogy az önkormányzat legalább az alsó tagozatos diákok tanítását helyben biztosítsa.

A pályázat benyújtásának határideje 2011. április 18. A támogatás odaítéléséről az oktatásért felelős államtitkár legkésőbb május 13-ig dönt, ezt követően június 15-éig támogatási szerződést kötnek, amelynek alapján a támogatás első részletét a Magyar Államkincstár június 30-ig, második részletét augusztus 31-ig folyósítja.

Nem jogosult támogatásra az a pályázó, amely az általános iskolai feladatellátásról nem állami, nem helyi önkormányzati intézményfenntartóval kötött közoktatási megállapodást, és ezt a 2011/2012-es tanévben is így tervezi. Nem kaphat támogatást a pályázó akkor sem, ha köztartozása áll fenn, vagy csőd-, illetve felszámolási eljárás alatt áll, vagy nem rendelkezik közoktatási esélyegyenlőségi intézkedési tervvel.

Mikor hallunk ilyet magyar miniszterelnöktől?!

Mikor hallunk ilyet magyar miniszterelnöktől?!

„A BEVÁNDORLÓKNAK KELL ALKALMAZKODNIUK, NEM A HAZAIAKNAK! Vegyék tudomásul, vagy hagyják el az országot. Elegem van abból, hogy a mi nemzetünknek kell folyton óvakodnia, nehogy bizonyos egyének vagy nemzetük megsértődjék.

Kultúránk évszázadok alatt fejlődött ki, amely olyan nők és férfiak harcára, bátorságára és győzelmeire épül, akik valamennyien a békét keresték és akarták.

Legtöbbünk anyanyelve angol, nem pedig más nyelv. Ezért, ha a mi társadalmunkhoz akartok tartozni, .... tanuljátok meg a nyelvünket!

A legtöbb ausztrál istenhivő. Nem csupán néhány keresztény, nem a szélsőjobb, nem politikai kényszer, nem – puszta tény, hiszen nemzetünket keresztény meggyőződésű férfiak és nők alapították, és ez egyértelműen dokumentált.

És ezért nem elvitatható, hogy ezt iskoláink falain kifejezésre is juttassuk.

Ha Isten megbotránkoztat benneteket, akkor azt tanácsolom nektek, válasszátok hazátokul a világ valamely más táját, mert Isten a MI KULTÚRÁNKNAK alapja.

El fogjuk fogadni a ti hiteteket, nem fogjuk megkérdőjelezni. Csupán annyit kívánunk, hogy a mi hitünket is fogadjátok el, és éljetek velünk harmóniában, békében és örömben.

Ez itt A MI NEMZETÜNK, A MI FÖLDÜNK és a MI ÉLETVITELÜNK, és minden lehetőséget megadunk nektek, hogy javainkból részt kapjatok és velünk együtt élvezhessétek.

De ha állandón panaszkodtok, sajnálatot hajhásztok, történelmi zászlónkat égetitek, hitünket becsmérlitek, keresztény értékeinket semmibe veszitek, élet vitelünket elítélitek, akkor arra biztatlak benneteket, éljetek demokráciánk és társadalmunk egy további előnyével: AZZAL A JOGGAL, HOGY ELHAGYJÁTOK AZ ORSZÁGOT!

Ha nálunk nem vagytok boldogok, akkor MENJETEK EL! Nem kényszerítettünk benneteket, hogy ide jöjjetek. Ti akartatok hozzánk jönni. Hát fogadjátok el azt az országot, amely titeket is elfogad.“

John Howard – Ausztrália miniszterelnöke 1995-2007

Persze mint minden ez is csak egy hangzatos beszédnek bizonyult, amíg ki nem derült, hogy ezek a liberálisok kosárszámra hozzák be az afrikaiakat és most már tele van velük Ausztrália .... Nagy igyekezettel telepítették be a szomáliaiakat és a darfuri régióból a háborús menekülteket.

Bem József szobrot avattak Szárazrét Feketehegyen .

Bem József szobrot avattak Szárazrét Feketehegyen a Vörösmarty Mihály Általános Iskola - Farkasvermi úti tagiskola udvarán pénteken. Mivel a város rész lakója vagyok fontosnak tartottam, hogy megjelenjek eme szép ünnepélyen. Vettem egy szép koszorút is, hogy méltóképpen tisztelegjek és a Jobbik székesfehérvári szervezete nevében elhelyezzem.
Sajnos kellemetlen szájízzel kellett távoznom az ünnepséget követően.

Jelenkori novella a kis magyar realizmus, adhatnám az esemény címeként, mintegy meghatározva az egész érzést ami körbe vett.

Az ünnepség előtti percek egész kellemes hangulatban teltek. Diákok felsorakoztak az udvaron, felnőttek könnyed beszélgetéssel ütötték el az időt a tavasz első melengető napsugarainál. Meleg kézfogások csattantak el, a frissen érkezők is beálltak az ünneplőtömeg soraiba. Majd kezdetét vette a .....

Felcsendült a himnusz és néma csend, ének sehol ,csak az én számból valami bátortalan kísérlet az éneklésre. Hiába, ma már nem divat énekelni nemzeti imádságunkat. Az olyan "ciki".

Leleplezték az alkotók a szobrot. Majd ezt követően Szigli István, a városrész önkormányzati képviselője elmondta, hogy a köztéri alkotás a városrészi kötődést is erősítheti, a tervek szerint ezentúl a szobornál rendezik meg a március 15-i megemlékezéseket a szárazrétiek. Majd ezt követően Bem Józsefet "méltató" szavak mellett fojtatódott az ünnepség. Meghallgathatta az érdeklődő közönség, hogy melyek voltak a vesztes csatái, melyik vesztes szabadságharcban harcolt és milyen méltatlan körülmények közepette hunyt el. Valahogy ma erre van igény.

Az ünnepség végeztével felcsendült a szózat néma csenddel burkolva be a tájat, hang egy sem. Ugyan minek az csak énekkel töltené meg az utolsó meghitt perceket. Két nagy üres érzés maradt meg végül lelkemben. A székely hadak főparancsnokaként kijárt volna még a Székely himnusz és Lengyel emberként a Lengyel.

Bem altábornagy határozott intézkedéseivel rövid idő alatt újrarendezte a szétzilált, Erdélyből szinte teljesen kiszorult – a csucsai szorosnál álló – erdélyi hadsereget (tavasztól VI. honvéd hadtest) –, majd Puchner tábornok, erdélyi főhadparancsnok támadását visszaverve ellentámadásba ment át, és gyors hadmozdulatokkal karácsonykor elfoglalta Kolozsvárt. Ezzel kelet felől biztosította az Alföldet, és lehetővé tette, hogy Windisch-Grätz támadása elől a kormány Pestről Debrecenbe helyezhesse át székhelyét. Januárban Karl Urban ezredes csapatait üldözve betört Bukovinába, majd felszabadította Székelyföldet, ahol kiegészítette haderőit. Ezt követően, egy váratlan mozzanattal Puchner háta mögé került és elfoglalta Nagyszebent. Miután Puchner kérésére a Havasalföldön állomásozó orosz csapatok Lüders vezetésévél – jóval Paszkevics hadműveleteinek megkezdése előtt – benyomultak Erdélybe és bekerítés fenyegette, a vízaknai és a dévai csatákban február 4. és 8. között áttörte a kialakuló gyűrűt. Már február 9-én ismét támadásba ment át, Piskinél legyőzte az egyesült osztrák–orosz haderőt, és ismét Székelyföldre vonult. A Piskinél vívott csatában és a győzelemben, akárcsak Szeben városa bevételében, döntő szerep hárult a Gál Sándor ezredes által, az első székely határőrezredből a Bem táborába vezényelt három csíki zászlóaljnak. Ezt követően az orosz és osztrák csapatok elhagyták Erdélyt, Bem pedig elfoglalta Brassót.

A második orosz beavatkozás után Bem kezdetben sikerrel lassította Alekszandr Lüders és Magnus Grotenhjelm csapatainak előrenyomulását, még Moldvába is betört, hogy ott felkelést robbantson ki. Visszatérve, július 31-én azonban a segesvári csatában vereséget szenvedett, hadserege teljesen szétzilálódott.

Erdély elvesztése után Aradon találkozott Kossuthtal, aki – miután Görgeyben nem bízott, Dembinszky pedig ismételten bebizonyította alkalmatlanságát – a magyar csapatok főparancsnokává nevezte ki. Augusztus 9-én azonban Temesvárnál csapatait Haynau táborszernagy csapatai teljesen szétverték. A csatában egy ágyúgolyótól megbokrosodott lova levetette a hátáról, a balesetben eltört a kulcscsontja.

Bem sokat tett a magyar–román megbékélésért, az irreguláris csapatok kölcsönös bosszúhadjáratait azonban nem sikerült megelőznie. 1849 tavaszán megállapodott az addig az osztrákokat támogató, legjelentősebb román felkelővezérrel, Avram Iancuval, hogy a román felkelők nem harcolnak tovább a magyar honvédsereg ellen. A megállapodást azonban Hatvani Imre szabadcsapatának egy rosszul időzített akciója miatt a románok felrúgták. Vezérkari főnöke Czetz János tábornok, egyik segédtisztje pedig őrnagyi rendfokozattal Petőfi volt.

A szabadságharc bukása után Bem József Törökországba menekült, áttért az iszlámra, ekkor felvette a Murad (Murat) nevet. Több renegát tiszttársával együtt a mai Szíria területén fekvő Aleppóba internálták. Részt vett az 1850. októberében kitört zavargások leverésében. Valószínűleg maláriás láz okozta halálát. 1850. december 10-én e mondattal lehelte ki a lelkét halálos ágyán: „Lengyelország, én már nem szabadítalak fel…” Muszlimként az oszmán kormányzat temettette el.

Bem maradványait 1929-ben szállították Lengyelországba és helyezték el egy tarnówi mauzóleumban, hamvait azonban vallási okokból nem lehetett „a keresztény lengyel földben” elhantolni. Hat gigantikus oszlop emeli magasba a kőszarkofágot, benne Bem József földi maradványaival.