Egy kis mitikus történelem

NIMRÓD
 Középkori krónikáink a magyarság első őseként a legendás Nimródot jelölik meg.
Nimród először Kézai Simon, Kún László udvari papja, 1282 körül írt Gesta
Hungarorumában lép fel a magyar történetírásban. Kézai elmondja, hogy a vízözön után
kétszázegy évvel az óriás Nimród egész nemzetségével hozzáfogott a bábeli torony
építéséhez. A nyelvzavar után Evilát földjére költözött, és ott felesége, Enéh két
ikerfiút szült neki, HUNORT és MAGYART. Ettől a két fiútól és a szolgálatukban álló
vitézektől származtak a hunok és a magyarok. Ezt a történetet több mint húsz
középkori magyar krónika megismétli, sőt még egy német krónikás is átvette.

Ki volt Nimród?

Neve már a Bibliában is szerepel, mint Noé legrosszabb fiának, Kámnak egyik
leszármazottja. A Biblia első könyve, a Genezis, ezt írja róla: "Nimród volt az első
uralkodó a földön. Hatalmas vadász volt az Úr előtt, innen a mondás, 'Akárcsak
Nimród, hatalmas vadász az Úr előtt'. Birodalmához tartozott Bábel, Erek és Akkád,
valamennyi Sinár földjén." A Genezist kb. Kr. e. 950-ben írták. Az idézett szöveg
arra utal, hogy Nimród már akkor is legendás hírű személy volt, ki már kissé
elmosódott a történelem homályában.

A modern történettudomány minden különösebb vizsgálat nélkül 'szép mesének'
nyilvánította a magyar Nimród-mondát, Kézait pedig azzal vádolta meg, hogy Nimródot
egyszerűen csak kölcsönvette az Ószövetségből, hogy a magyarságnak elfogadható
bibliai őst szerezzen.

A feltett kölcsönzésnek azonban sok akadálya van. Nimród ugyanis mint Kám
leszármazottja szerepel a Bibliában, viszont a keresztény egyházatyák, kiket Kézai
jól ismert, a magyarokat és a hunokat egyöntetűen Noé másik fiától, Jáfettől
származtatták. Ha tehát Kézai egyszerűen a Bibliából szedte volna Nimródot, az
egyház tanítása ellen járt volna el, Kám nemzetségében keresve őst nemzetének. Ezt
pedig mint katolikus pap, főként mint a király saját lelkésze, nem tehette meg.

A Biblia arról sem tud, hogy a bábeli tornyot Nimród építette volna. Viszont az
araboknak van egy ősrégi mondájuk, hogy a bábeli tornyot Nimród építette, mert meg
akarta látni Ábrahám Istenét. Hasonló mondák más népek közt is maradtak fenn
Mezopotámiában és a Közelkeleten. Ezekről azonban Kézai nem tudhatott. Honnan került
tehát ez a motívum krónikájába?

A modern bibliatudomány azt is megállapította, hogy a Genezisben Noé
leszármazottaiként szereplő személyek nem egyéneket képviselnek, hanem népeket és
országokat, s hogy az ószövetségi zsidók Kám nemzetségébe azokat a népeket sorozták,
melyek legveszedelmesebb ellenségeik voltak. Nimród a régi arab legendákban
következetesen mint Ábrahám ellensége szerepel. Minthogy Ábrahámot az arabok éppúgy
ősüknek tekintették, mint a zsidók, ez a szembeállítás arra utal, hogy Nimród népe a
szemita népeknek igen veszedelmes ellensége lehetett és felettük uralkodott is.

Nimródnak ez az ellenszenves beállítása a későbbi zsidó irodalomban is megmaradt és
a korai keresztény egyházatyák is átvették. Így pl. a 'Naftali testamentuma' című
apokrif zsidó irat az istentelen Nimródról beszél, aki a népeket Isten ellen
lázadásra vezette. Szent Izidor szerint Nimród tanította a perzsákat a tűz
imádatára, “a fekete Kus fia, fedezte fel a csillagászatnak és mágiának gonosz
tanait."

A fentiekből kitűnik, hogy Nimród a Kézai korában közkézen forgó egyházi irodalomban
egyáltalán nem szerepelt rokonszenves személyként, akit egy tisztességes katolikus
pap nemzete számára kívánatos ősnek tekintett volna. Kézai tehát nemcsak a Biblia
korában divatos értelmezésével, de egész keresztény műveltségével szállt szembe,
amikor a magyarságnak Nimródtól való származását nyíltan megvallotta.

Jellemző, hogy a Képes Krónika szerzője, aki Nagy Lajos korában írt, vitába száll a
Nimród-mondával, hangsúlyozva, hogy az ellentétben áll az egyházatyák tanításával,
de amikor egy későbbi fejezetben az Árpád-ház családfáját sorolja fel, Álmos vezért
maga is Nimród egyenes leszármazottjának tünteti fel. Az Árpád-háznak tehát kellett
lenni egy hivatalos családfájának, melynek elején Nimród szerepelt, s ez még
bizonyára a honfoglalás korából, a (nyugati) kereszténység felvételét megelőző
időkből származott.

Trianon sem végérvényes!

 Lassan közeledik Nemzetünk bénultságának kiváltója, Trianonnak évszázados évfordulója. A Nemzet egyesítés óhaja egyre erősebb, erősebb mint tíz, húsz, vagy harminc éve.
 Százötven éves török uralom, vagy a három évszázados osztrák elnyomás után sem adtuk adtuk át önként területünk a Szent Korona országából, önként nem, a fél világ hadereje is kevés lett volna, ha nincs belső ármány, a bolsevik liberális árulók romboló tevékenysége.
 Ma Brüsszelben román- szlovák küldöttek verik a magyar ellenes tam-tamot a magyar ébredés ellen. Ma Szerbiában terror alatt tartják a magyarokat, ma Szlovákiában jogaikat csorbítják, ma Székelyföldön román szélsőségesek vonulnak a magyarok ellen.
 A nyugat micsoda gyalázatos, minden érzelmet mellőző tette volt Trianon! Másként alakulás esetén ma bizonyára újra a 60 %-ot túlhaladó népesség lennénk a Kárpát- medencében mint Mátyás korában. És ismerve ősi emberséges gondolkodásunk, lenne dél- Erdélyben román, észak- Felvidéken szlovák autonóm tartomány .
Birtokolva ők is a Szent Korona ősiségét és emberségét. Mert úgy gondolom ebben vagyunk mások: nézd az állam alkotó nemzetiség elleni gyűlöletet román, szlovák, és szerb nacionalistákban, látod-e ezt a magyarban? Van-e indulat román, szerb, szlovák kisebbség ellen itthon? Nincs!
Nem is kell, mert ősiségünk okán tudjuk hogy a magyarság újra összekapaszkodik.
 Még idejében kell a liberális Unióból kiugorni, mielőtt összeomlik, hogy aztán egy megkezdődő talpra állás egyik állomásaként egy egységes magyar Kárpát- medence erős államaként tudjuk kivédeni az indoeurópai népesség ellenünk irányuló gyűlöletét. Az Unió lassan elsorvad, a liberális eszmék tomboló dühe még rabszolgaként láncol minket hozzájuk. Az ezeréves Európa egyetlen győztesek által kreált diktátuma sem maradt végérvényesen fenn! Trianon sem fog...

Gondolat, a kormány melletti demonstráció kapcsán

Jó ha az embernek van miben hinnie, van miben bíznia. Jó ha az emberek hisznek a nemzetben, az egységben, az ország feltámadásában. Jó látni hogyha kell, mikor belülről és kívülről is aljas eszméket hirdető, a pénz rabbijainak ordító dühe támadja országunk, akkor az értelmes nép utcára vonul demonstrálva kiállását nemzetünk egysége mellett. És ez a lényeg.
De ez csak a kezdet.
Végig kell verekedni az elmúlt húsz év ország ellenes privatizációijainak felülvizsgálatát, felelősöket kell találni, hogy többé ne legyen ki ezt megtegye,; és olyan törvényeket kell elfogadtatni, hogy a magyar stratégiai ágazatok, energia szektor, vízgazdálkodás,    az erdők, a termőföld, soha semmilyen körülmények között ne kerülhessen külföldi tulajdonba! Ezen szerződések hatályát vesztessék, és a kiárusítókat adjuk a külföldi bitorlóknak, kérjék számon rajtuk a pénzüket. Magyarország a Nemzeté! És hiszem azt hogy a következő választások után, Fidesszel vagy nélküle, de elkezdődik a Szent Korona Országának magára találása, Isten segítse a Jobbikot ebben!

Rövid gondolat az együtt előbbre lépésről

         Hát ismét eljutottunk az IMF-ig!

Itt ez az ország, amely 20 éve még eltartotta magát, és ha kínnal, keservvel is de értéket teremtett, s voltak területek melyek megállták a helyüket a világban. De széles mosolyú igazgatóink és hamar lepaktumozó induló pártjaink  nullára privatizáltak mindent. Ma minden erőnkkel azon vagyunk, hogy az idegenek gyáraiban idegen országok gazdaságát növeljük.

Szalagmunkás, bérrabszolga, határon túlra csúszó szakmunka… buborékország…

         Micsoda ellentmondás: gyárosaink sokallják a minimálbért, a papíron alig termelő ágazatokból csak csordogál a pénz a költségvetésbe, mégis orvos, tanár, hivatalnok követeli a nyugati bért!

         Követeljék! De követeljék azt is hogy legyen magyar munka a magyar munkahelyen, magyar áru a magyar üzletekben, magyar érdek a magyar kormányban. Ekkor léphetünk együtt előre a jobb fizetés, szebb jövő felé!

         Vagy van valaki ki hiszi hogy a semmiből valami lesz? A munkások, földből élők fuldokolnak az országban, a politikus jól él, az értelmiség meg követel. Inkább követeljék és tegyenek azért, kikerüljünk a kilátástalanságból, hogy megteremtődjön az alap: a magyar munka, mely eredményéből aztán orvos, tanár, hivatalnok jussa szerint részesüljön.

         Közösen, egymást nem lenézve, ha akarjuk sikerülne eltépni a láncot, mely a még most fennálló világrendhez köt minket. Legyünk, amennyire lehet, önfenntartó ország. A Nemzet minden osztálya, rétege, kasztja tudja azt hogy a többiek nélkül nincs békés jövő! Mindenki nézzen önmagába, megtesz-e mindent hogy erős talpon álljon az ország? Letudja-e győzni irigységét, igényét kiváltságaira? Emberséges tud-e lenni az embertelen világban?

         Akkor hajrá! Ne a nyugatot hizlaljuk, legyen magyar munka, legyen igazi Nemzeti Kormány! Ha nem, csönget az IMF, viszi a házunk, visz a Hazánk…